funiQ logo

This article is not available in slovenski. This is the madžarski version of the article.

Szigliget

A település Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten helyezkedik el, a Várhegytől indulva körbefonja a Hálás-tetőt.

vár
Vár Photo: funiQ

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

A vár alól, az Öregfaluból indulva a P, majd a S jelzésen körbesétálhatunk a Hálás-tető oldalában, érintve az Óvár-hegyet, melyet szabályos alakja miatt Királyné szoknyájának is neveznek. A tetején található romok valószínű egy „elővédmű” romjai.

A S jelzésen továbbhaladva a klasszicista stílusú Szentháromság-kápolna érhető el. A Hálás-tetőre és a Kamon-kőhöz tanösvény vezet.

utcakép
Utcakép Photo: funiQ

Látnivalók

A XVIII. század végén a Tóti-Lengyel család a faluban építtetett egy kúriát (barokk). Ez az épület – bár átalakítva – ma is látható, kapuzata védett műemlék.

Másik jelentős épület a XIX. században, klasszicista stílusban épített volt Esterházy-kastély, ma alkotóház. Parkja védett. A településen több szép népi lakóház, présház található.

régi lakóház
Régi lakóház Photo: funiQ

Avasi-Réhelyi-templom romja

Avasi-Réhelyi-templom
Avasi-Réhelyi-templom Photo: funiQ

Szigligeti vár

tetőfedők dolgoznak egy vár alatti régi nádtetős házon
Tetőfedők dolgoznak egy vár alatti régi nádtetős házon Photo: funiQ

Szolgáltatások

Községi Strandfürdő Az 1930-as évek óta üzemelő strand 18 000 négyzetméteren kínál fürdési, étkezési és sportolási lehetőségeket. Mozgáskorlátozottak számára speciálisan kialakított illemhely található a strandon, a parkolás pedig ingyenes.

Története

Neve valószínű a szeglet és a liget (fás terület) összetételéből ered. A középkorban még a Tapolcai-medence síkjából kiemelkedő hegyeket (Várhegy, Antal-h., Hálás-tető) mocsaras, nádas terület vette körül, akkor Szigetnek is emlegették. Elképzelhető, hogy nevének első szótagja erre utal.

Első írásos emléke a XII. századból való, bár régészeti leletek szerint már jóval korábban megtelepedett itt az ember. (Bronzkori és római korból származó leletek, 1898.) A honfoglalás után a Lád nemzetség szállásterülete volt. Ekkor több kis telep alakult ki a hegyek lábánál. A legrégebbi az avasi templomrom körül kialakult település volt.

A kősisakos tornyú templom a XIII. században épült román stílusban, de mivel a falu a XV. században elnéptelenedett, a templom is pusztulni kezdett, ma már csak tornya látható. Egy másik település – ugyancsak egy XIII. században épült templom köré csoportosulva – a vár alatt alakult ki. Ez a mai Öregfalunak nevezett, műemlék jellegű településrész.

A vár a tatárjárás után, 1260 körül épült, a pannonhalmi apát tulajdona volt. A XVII. századig többször bővítették, alakították, alsó- és felsővárból állt. A legmagasabb ponton helyezkedett el az öregtorony, amelyhez egy palotarész csatlakozott. Eleinte többször cserélt gazdát, majd 1521-től a Tóti-Lengyel családé lett – kisebb megszakításokkal – több évszázadra. Egy ilyen „megszakítás” alatt Török Bálint is birtokolta, majd – miután török fogságba esett – a Lengyel család visszaszerezte.

A török csapatok többször ostromolták, de bevenni nem tudták, hiszen a híres törökverő Kinizsi Pál apósa, Magyar Bálint volt a kapitánya. Egy villámcsapás következtében azonban kigyulladt és részben leégett, a maradékot I. Lipót császár rendelete alapján felrobbantották.