funiQ logo

This article is not available in slovenski. This is the madžarski version of the article.

Tanúhegyek a Balaton-felvidéken

Több millió év történetét mesélik el nekünk a Balaton-felvidék jellegzetes formájú hegyei, mégis mindegyiknek megvan a maga összetéveszthetetlen jellegzetessége a Badacsonytól a Somlóig.

Cikkünkben a legismertebb tanúhegyeket mutatjuk be. Ebből kiderül, hogy melyik tanúhegyet miért érdemes felkeresni, honnan lehet siklóernyőzni, melyik hegyet vágták félbe, hol találunk várromokat, vagy hogy hogyan juthatunk el a lenyűgöző bazaltorgonákig.

kilátás a Tapolcai-medencére a Csobánc tetejéről
Kilátás a Tapolcai-medencére a Csobánc tetejéről Photo: funiQ

Története

Történetük mintegy 260 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az errefelé tekergő folyók homokos-kavicsos üledéket hordtak ide. Nagyjából 10 millió évvel később ezt a vidéket is elöntötte a Tethys-óceán, ebből az időből maradt ránk a márga, a mészkő és dolomit.

Ugrunk egy nagyot, nagyjából 20 millió évvel ezelőttre, amikor elkezdtek élénkülni a földszerkezeti mozgások. A mai Tapolcai-medence süllyedni, a Balaton-felvidék emelkedni kezdett. Újabb pár millió év eltelt, és kialakult a Pannon tenger, ami fokozatosan vesztette el kapcsolódását a világ nagy tengereihez, így édes vizű tóvá alakult.

Még közelebb érve napjainkhoz, csak mintegy 3–4 és fél millió évvel ezelőtt történt, hogy a Pannon tenger kiszáradt, viszont élénk vulkáni tevékenység alakult ki a mai Balaton-felvidéken. A kiömlő láva megszilárdult, ezt nevezzük bazaltnak. A természet, elsősorban a jég, a víz és a szél erősen letarolta a lazább felszínt, de a bazalttal nem bírt: így alakultak ki a tanúhegyek, mint az egykori felszín magasságának máig élő tanúi.

20 ezer évvel ezelőtt pedig kialakult a Balaton, ami a valaha itt hullámzott tengerekre emlékeztet minket.

Az értékes bazaltot a XX. században több mint fél évszázadon át bányászták, mire végre sikerült végleg leállítani a hegyeket pusztító tevékenységet. Nyomait így is megtaláljuk, például a félig elbányászott Hegyestűn vagy a Badacsony északi oldalában megmaradt felhagyott bányaudvarokban. A bazaltot építkezésekhez is használták, ennek egyik legszebb példája a badacsonytomaji Bazalttemplom.

A leglátványosabb bazaltorgonákat, kőfolyásokat a Szent György-hegyen, a Badacsonyon és Hegyestűn láthatjuk.

a Hegyestű bazaltoszlopai
A Hegyestű bazaltoszlopai Photo: funiQ

Tanúhegyek

Badacsony A Balaton-felvidék meghatározó hegyének valóban kijár a ''tanúhegyek fejedelme" elnevezés, hiszen a legmagasabb és a legismertebb egyben, valamint a vízközelség miatt a leglátványosabb is. Badacsony neve egybeforrt az ősi szőlő- és borkultúrával, de a gyalogos turisták számára is ideális célpont.

Szent György-hegy A Szent György-hegy a Balaton-felvidék tanúhegyei közül a koporsó formájúakhoz tartozik, azaz hosszú, lapos platójuk van. Leghíresebb természeti látnivalói a világhírű bazaltorgonák, de a gyönyörű tájért, panorámáért is megéri felkeresni.

Csobánc A Csobánc egyike a Balaton-felvidék tanúhegyeinek. Mivel a Tapolcai-medence északkeleti végében helyezkedik el, ezért tetejéről páratlan kilátás nyílik nem csak a többi tanúhegy és a Balaton, hanem a szomszédos Káli-medence felé is. Lapos, elnyújtott teteje miatt a siklóernyősök paradicsoma.

Gulács A Balaton-felvidék tanúhegyei közül a Gulács a kúp formájúakhoz tartozik, azok közül is a legmagasabb. Látványosabb társai miatt lehet, hogy kevésbé népszerű célpont, cserébe viszont sokkal vadregényesebb az útvonal, láthatunk kisebb bazaltorgonákat is, és a kilátás innen is káprázatos.

Tóti-hegy A Balaton-felvidék tanúhegyei közül a szintén a kúp alakú Gulács kistestvére is lehetne, mivel csúcsa 46 méterrel alacsonyabb. A hegy teteje kopasz, így igazi körpanorámában élvezhetjük a Tapolcai-medence látványát. Bár a Tóti-hegyre is vezet turistaút, a kirándulók még nem fedezték fel maguknak.

Hegyesd (hegy) A Balaton-felvidék tanúhegyei közül az egyik legkisebb a szabályos kúp alakú vulkáni tanúhegy, a Hegyesd. Sokkal kevésbé ismert, mint nagyobb testvérei, pedig ennek a csúcsára is vezet turistaút, sőt, még várromot is találunk a tetején. Az azonos nevű faluból érhetjük el legkönnyebben.

Haláp (hegy) A Tapolcai-medence tanúhegyeinek legészakibb és legfiatalabb hegye, a 358 méter magas Haláp a kevésbé ismert tanúhegyek közé tartozik, aminek az lehet az oka, hogy a XX. században egyszerűen elbányászták a közepét. A valaha a Badacsonyhoz hasonlóan koporsó alakú tanúhegy mára elvesztette formáját.

Somló A Balaton-felvidéki tanúhegyek legészakibb testvére a Somló hegy. A térség látképét messziről felismerhetően meghatározza a síkságból kiemelkedő, koporsóalakú vulkanikus tanúhegy. Körülötte található az ország legkisebb történelmi borvidéke, leghíresebb bora a somlói juhfark, a nászéjszakák bora.

Hegyestű, Monoszló A Káli-medence keleti kapuja nem más, mint egy sok millió éve itt működött vulkán kürtőjében megszilárdult bazaltláva. Északi fele a kőbányászat miatt eltűnt, így láthatóvá váltak a bazaltorgonák. A Hegyestű Geológiai Bemutatóhely minden érdekességet bemutat a környék földrajzáról.

Szigligeti vár A ma látható vár elődjét a tatárjárás után a pannonhalmi apátság építtette a XIII. században. A török időkben azzal vált híressé, hogy sosem került a törökök kezére. 1697-ben villámcsapás miatt leégett. Ma az ország egyik legvonzóbb látnivalója, csodálatos panorámával a Balatonra és a tanúhegyekre.